2020. október 8. csütörtök

Nem tudom mennyi az idő. Csendben, egyenesen fekszem, a szemem mozgatom a függöny felé. Világos van. Hol a macska? Álcázom magam érzéketlen fadarabnak, csak a szemem néz kifele a fejemből. A macska százéves rutinjával rájött, hogy kamuzok. Ott ült az ágyam mellett, bámult meredten és rögtön észrevette, hogy ébren vagyok, azonnal rám kiált KAJÁT AKAROK!!!! Adok neki, nem merek nem adni. Elkéstem, fél hét van, a nap is mutatja már magát a kert végében. Nyolc fok van, az üvegházban tizenegy. Napos, tiszta levegős délelőtt. A vajretek el akar varázsolni, de lehet, hogy csak unták a sötétséget az ültető ládában. Négy nap után kinéztek. Csak nem bújnak vissza, elzárom a híreket elölük, csata van, de ide a Kertbe nem hallatszik a csatazaj.  Darálás után most éppen a csepeli óvodákban központilag betiltották A mesekönyv használatát. Tudjátok melyikét, na Azét.

Istenem, ekkora reklámot, ha akartak volna sem tudtak volna készíteni. Mindenki mesekönyvet akar. AZT a mesekönyvet. Érteni vélem a tervet, most nagy a hájp a dolog körül, azután ez majd elül és a Mesekönyv eltűnik a repertoárból. Szép, csendes a Kert, még a szél sem zajong, lábújhegyen, halkan szedi a maradék diót, tornáztatja a rózsákat, borzolja a levendulák bokrait.

Elfáradtam Backman történeteitől, várom már Updike nekem új könyvét Nyúlszív címmel, Angstrom történetét 1989-ből.

A megjelenést október 9-re ígérik a Libri oldalán.